A mérsékelt égöv növénye, a piros ribiszke azonban jóval szélesebb környezeti feltételek között termeszthető, hazánk is optimális termőhelyének számít. A fekete ribiszke északibb fekvésű, hűvösebb, párásabb klímát kíván, hazánk a termeszthetőségének déli határvonala, a nyári szárazságot és forróságot nehezen viseli. Jól viseli a téli hidegeket, a fekete ribiszke a téli mélynyugalomban akár -30°C-ot is kibír.Tavasszal virágzás idején azonban -2°C alatt már károsodhat. A ribiszke számára fontos a megfelelő vízellátottság, amely a fekete ribiszke esetében megfelelő páratartalommal kell, hogy párosuljon. Kulcsfontosságú a megfelelő vízellátás, hazánkban ezért mindenképpen öntözni kell. Bő termést csak középmély termőrétegű, közepes humusztartalmú, középkötött, jó vízgazdálkodású talajokon várhatunk. Az enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajok megfelelőbbek, a túl magas mésztartalom káros lehet.

Fogyasztása az elmúlt évtizedekben rohamos mértékben fejlődött. Kedvelt ipari gyümölcsé vált, s kimagasló beltartalmi jellemzőinek köszönhetően a belőle készült termékek mind egészségesek. A fekete ribiszke vitaminjai közül jelentős a C, P, A, B1,B2 tartalma, s különlegessége, hogy C-vitamin tartalma a feldolgozás után is megmarad. Ásványi anyagok közül kálium, magnézium és vas tartalma figyelemre méltó. A benne található cukor jelentős része szőlőcukor és kisebb része gyümölcscukor. A fekete ribiszke magas antociain tartalma miatt kedvező egészségi hatású és festőlevű is, így még szélesebb célra felhasználható. A piros ribiszke C vitamin tartalma harmada a fekete ribiszkének, többi összetevőjével együtt azonban így is nagyon értékes gyümölcs. Friss fogyasztásban íze miatt sokan előnyben részesítik a fekete ribiszkével szemben.

Egy-két méter magas cserje. Törzse rövid, zömök, szinte rögtön a talaj felett elágazik. Ebből a cserjetörzsből minden évben hosszúszártagú hajtások törnek elő, azok segítik a növény megújulását. A piros ribiszkék általában az idősebb részeken fejlődött termőnyársakon hozzák virágzatukat, a fekete ribiszkéké az éves vesszőkön fejlődnek. Fontos jellemző, hogy a piros ribiszke termései éretten sem hullanak, a fekete ribiszke legtöbb fajtája viszont éretten hullatja bogyóit.

A ribiszkék fürtvirágzataiban fejlődő virágait a rovarok porozzák meg. A fekete ribiszke öntermékenyülése változatos, léteznek közepesen vagy jól öntermékenyülő fajták, porzó fajták telepítésével azonban ezek termésmennyiségét is javíthatjuk. Az idegenmegporzás alapfeltétele az együttes virágzás. A piros ribiszkék jól öntermékenyülnek, porzófajta nélkül is megfelelően teremnek.

1. 1Ássunk egy 50 cm széles és 80-100 cm mély gödröt.
2. 2Rakjunk a gödör aljára 10-20 centi vastag réteg trágyát.
3. 3A trágyára rakjunk 10-20 cm termőföldet.
4. 4Helyezzük a fát a gödörbe és ássuk be (tányért hagyjunk az öntözésnek)
5. 5Öntözzük meg 20 L vízzel