Hazánkban honos növény, a mérsékelt égöv klimatikus viszonyai megfelelőek a számára. A téli hideget jól tűri, még -20°C körüli hőmérséklet sem tesz kárt benne. Későn fakad és későn is virágzik, így a tavaszi fagyok sem károsítják. A kiegyenlítettebb hőmérsékletű nyarakat kedveli. Vízigényes, évenként 700-800mm egyenletes elosztású csapadékra és az ezzel járó magasabb páratartalomra van szüksége. A gesztenye termesztését leginkább korlátozó tényező a talaj, csak savanyú, 5,3-5,8 pH-jú talajokon fejlődik megfelelően. A mészmentességen túl a leginkább közepes tápanyag tartalom és közepes kötöttség is fontos tényezők.

Igazi csemege, ráadásul a fogyasztása nagyon egészséges is. B1, B2, B6 és C-vitamin tartalma különösen magas, ásványi anyagok közül nátrium, kalcium, kálium és foszfor található a termésében jelentős mennyiségben. Kedvező hatásait a gesztenye feldolgozott formában is megőrzi.

Nagyon hosszú életű és gyakran hatalmas méretűre növő gyümölcsfaj. Fiatalon nagyon gyors növekedésű fa, gyakori, hogy tősarjakat hoz, amelyről meújúl.

Korábban gyökérnemes magoncokkal telepítették. Ma a fajtákkal elsősorban oltással szaporítják, alanyként vadgesztenye magoncot használnak.

Rügyei későn, április közepétől fakadnak, a virágai június végén-július elején nyílnak. A virágok egyvarúak, ám egylaki növény, ami azt jelenti, hogy a nő és a hím virágok egy növényen találhatók. A gesztenye megporzásában a szél és a rovarok is részt vesznek. Gyakori, hogy a nő és hím virágok nem azonos időben nyílnak, így idegen megporzásra van szüksége. Az önmegporzás tehát gyakran kielégítő.

1. 1Ássunk egy 50 cm széles és 80-100 cm mély gödröt.
2. 2Rakjunk a gödör aljára 10-20 centi vastag réteg trágyát.
3. 3A trágyára rakjunk 10-20 cm termőföldet.
4. 4Helyezzük a fát a gödörbe és ássuk be (tányért hagyjunk az öntözésnek)
5. 5Öntözzük meg 20 L vízzel