A szilva különböző változatai a világ számos táján elterjedtek, hazánkban eredményesen az európai fajták termeszthetők. A szilva hazánkban fagytűrőnek tekinthető. A legtöbb szilvafajta mély nyugalmi állapotban -20 Celsiusfok hőmérsékletet is elviselik. Tavasszal közepesen korán virágzik, így a virágzáskori fagyok nem károsítják. A japánszilvák korábban befejezik téli mély nyugalmukat, virágrügyeik és virágaik is gyakrabban károsodnak, mint az európai fajtáké. A hazánkban található éves középhőmérséklet magasabb, mint a szilva igényei. A nyári melegeket eltűri, de a gyümölcs felületén perzselés előfordulhat. A napsütötte órák száma elegendő a szilva terméséréséhez. Kényes a megfelelő víz-ellátottságra, évenként minimálisan 600mm egyenletes eloszlású csapadékra lenne

szüksége, ezért a nyári időszakban mindenképp öntözni szükséges. Öntözés nélkül erősen csökken a gyümölcsméret és a minőség, mivel a gyökerek nagy része a felszínhez közel helyezkedik el. A szilva hamar megérzi a szárazságot. Sokféle talajon lehet termeszteni, kevésbé igényes a talaj minőségére. Legkedvezőbbek azonban számára a tápanyagokban gazdag, mély rétegű, nagy szerves anyag tartalmú, jó víz és levegő gazdálkodású talajok. Mésztűrő, akár 8-8,2pH értékű talajon is terem. Gyökerei jól viselik a magas talajvizet, ha az nem emelkedik 60cm-nél magasabbra, folyók, patakok árterében is jól érzi magát.

A szilvafajták termékenyülése változatos és fajtára jellemző. Léteznek teljesen önmeddő, teljesen öntermékeny és a két szélső eset közötti átmeneti állapotú szilvafajták is. Az öntermékeny fajták saját termékenyülése sem minden esetben állandósult jelenség, az öntermékenyülés mértéke függ a termőhelytől és az évszaktól. Kísérletek szerint a házi szilvafajták közül az egyidőben virágzók egymást jól termékenyítik. Jó pollenadók például a Besztercei szilva, a Cacanska lepotica, a President, és a Stanley, az összes velük egyidőben virágzó fajtát jól termékenyítik. Tapasztalatok szerint az öntermékeny fajták esetében az idegenbeporzás növeli a termésbiztonságot.

A szilva sajátos és nagyon különleges növekedési jellegű gyümölcsfaj. Más gyümölcsfajokhoz képest koronája sokkal nehezebben alakítható. A metszés nélküli koronaformája kezdetben fölfelé törő, később azonban a tengely dominanciája nem határozott. A korona alakja nagyban függ a választott fajától.

A héjas gyümölcsök után a szilva a legmagasabb kalóriaértékű. Igazi értéke a magas szárazanyag és szénhidrát tartalma, illetve közepes savtartalma. A szárazanyagtartalom nagy része az érett gyümölcsben cukrok és zsírok formájában van jelen. Régen a szilvák termését magas rost és borkősavtartalmuknak köszönhetően gyakran használták gyógyszerként is. A gyümölcshús magas pektintartalmát feldolgozás során hasznosítják.

1. 1Ássunk egy 50 cm széles és 80-100 cm mély gödröt.
2. 2Rakjunk a gödör aljára 10-20 centi vastag réteg trágyát.
3. 3A trágyára rakjunk 10-20 cm termőföldet.
4. 4Helyezzük a fát a gödörbe és ássuk be (tányért hagyjunk az öntözésnek)
5. 5Öntözzük meg 20 L vízzel